Azt hiszem, talán úgy 25 éves lehettem, mikor először vásároltam magamnak egy western csizmát Olaszországban. Szerelem volt első látásra. Farmerhez vettem, de hordtam hosszú bő szoknyákkal, vastag övekkel, sokféleképpen. Akkoriban nagyon különlegesnek számított egy ilyen darab...na, pláne annak beszerzése. (ritkán utazhattunk) Egy jó minőségű western csizma elnyűhetetlen és elévülhetetlen is egyben. Sohasem volt úgy divat, mint más egyéb fazonok, de mindig a nagy klasszikusok közé tartozott. Amerikában,a hazájában, vagy Olaszországban, ahol még mindig megtalálhatók a manufakturális cipőkészítő műhelyek, igazi különlegességekre lelhetünk. (persze elképesztő árakért)
A cipődivat évek óta nem kedvez a western csizmáknak, ezért gondolom kizárólag az elvakult rajongók vásárolják azt. Én, aki nagy híve vagyok a klasszikus eleganciának és ily módon nem nagyon megyek a cipődivat változásai után, ősztől a lovagló csizmák összes verzióit hordom általában. Ez a fazon az elsőszámú kedvencem. Az eltelt évek alatt méltatlanul el is felejtettem, hogy mennyire szerettem a western csizmát. Mikor az idén tavasszal külföldön jártam és nagy kedvencem, Ralph Lauren üzletébe léptem be, abban a pillanatban jutott eszembe ismét. Az üzlet közepén farkasszemet nézett velem a világ legszebb és legpuhább hasított bőr western csizmája. Sajnos annyira drága volt, hogy megvenni nem tudtam, de szerelembe estem ismét.
Ralph Lauren azt mondta egyszer: „én ANTIDIVAT ember vagyok. A kortalan, örök stílus érdekel, nem a múlandó divat”
..,Engem is! Szeretem ezt a stílust és az az igazság, hogy borzasztóan vágyom arra a csizmára.
Ma, amikor megnéztem, Ralph Lauren 2010-es Fall Winter bemutatóját és látom, hogy újból visszajönnek a lágyesésű hosszú szoknyák, vastag övek, a nőies nadrágok, kis dzsekik, mosolygott a szívem, mert a kedvenc stílusom jön most újból divatba!
Nézzétek:
1.rész
2.rész