A krízis utáni túlélők, az időtlenséget célozzák meg és nem a trendiséget.
Scott Galloway a NYU professzora, aki a luxus márkák marketingjével foglalkozik és tanítja is, azt állítja,hogy amíg a férfiak úgy érzik , hogy DNS-üket legszívesebben a világ minden sarkába szétszórnák addig mindig is fognak Porsche-t vásárolni és amíg a nők minden lehetséges ”párosodási” ajánlatot újból és újból mérlegelnek, addig Manolo Blahnik cipőket is mindig vesznek majd.
A Newsweek március végi számában több mint 20 oldalon számol be a luxus cégek kríziséről, illetve túlélésükről az egész világon. Betekintést ad a divat, a hotel, a megaresorts-ok, az utaztatás, az autóipar és a nagy aukciós házak jelenlegi helyzetébe.
Azok a luxus cégek,akik hűek maradtak a gyökereikhez és hagyományaikhoz,azok nem csak hogy túlélték a recessziót, hanem gyarapodtak is.
”A Február 9.-e furcsa napnak tűnt egy bulihoz - írja a News újságírója, Andrew Bast – New York városát a leghidegebb tél tartotta markában és a gazdaság még ennél is ridegebbnek tűnt. Ennek ellenére a Park Avenue Armory francia pezsgőt szürcsölgető és Wagyu marhát falatozó vendégei ebből mit sem érzékeltek. Ők mindannyian a 173 éves Hermés francia táska és divatház gálájára jöttek. A partit a másnap megnyíló 278nm-es Hermés férfi divatáruház alkalmából rendezték.
(B-Jobbra) Bertrand Puech, Director of Hermes Men's Boutique Federico Sandino, CEO of Hermes US Robert Chavez, Artistic Director of Hermes Men's Veronique Nichanian, CEO of Hermes International Patrick Thomas and Artistic Director of Hermes Pierre Alexis Dumas attend the opening of the first Hermes Men's Store on Madison Avenue on February 9, 2010 in New York City.
(B-Jobbra) CEO of Hermes US Robert Chavez, Bertrand Puech, Director of Hermes Men's Boutique Federico Sandino, Artistic Director of Hermes Pierre Alexis Dumas, Artistic Director of Hermes Men's Veronique Nichanian and CEO of Hermes International Patrick Thomas attend the opening of the first Hermes Men's Store on Madison Avenue on February 9, 2010 in New York City.
A most megnyílt butik, a nagymúltú cég 24. üzlete lesz az Egyesült Államokban, a világon pedig a 250. Viszont a világon az első, mely kizárólag férfiakra specializálódik. A Hermésnek azonban ennél fontosabb indoka is volt az ünneplésre. A cég egyike azoknak a luxus márkáknak, amelyek nem csak, hogy átvészelték, de gyarapodtak is a gazdasági válság alatt. A legtöbb divatház tavaly már nem hozott megfelelő eredményeket. Az elemzők szerint a luxus piac résztvevőinek bevételei a recesszió idején most először estek vissza az USA-ban 10%-al és világszerte 8 %-al. De a Hermésnek egyedülállóan sikerült az eladásait 8,5 %-al növelni, amibe beletartozik egy 11%-os ugrás az utolsó negyedévben.
Mi a titok?
Úgy döntött, hogy ahelyett, hogy leárazzon, vagy kövesse a divatot, inkább arra koncentrál, amit a legjobban csinál: Olyan kifogásolhatatlan kvalitású, drága és időtlen klasszikusokat állít elő, amik egy életen át tartanak. Ez a tapasztalat a mindenki számára mutatkozó trend megtörését mutatta, mivel a Hermés piacát nem tudta tönkre tenni a válság. Úgy tűnik a vevők elmozdulnak a tömegfogyasztástól, a nagy logóktól és a harsány színektől a már kipróbált és működő klasszikusok felé. Kritikusok szerint az emberek a kvalitás felé menekülnek, amit néhány tradicionális cég monopolizált azzal, hogy visszatértek az alapokhoz. Amíg az olyan trendibb házak, mint a Christian Lacroix becsődölt, addig a hagyományos márkák azzal tartották meg vevőiket, amit mindig is a legjobban csináltak. Ez a Hermésnél klasszikus táskákat és sálakat jelent, Louis Vuittonnál a régi szabású utazó táskákat és Burberrynél, még az első világháború idején tervezett esőkabátokat.
”A Hermés nem a trendiségről szól, még csak nem is egy divatház. Mi egy kézműves műhely vagyunk.”… mondja Bob Chavez az amerikai Hermés ügyvezető igazgatója.
A hoteliparban is valami hasonló játszódik le. A luxus hotel láncok, mint a Ritz-Carlton, vagy a hasonló ázsiai láncok, mint a Raffles és a Shangri- La, újból a klasszikus enteriőrökre tervezik szállodáikat. Az autóiparban úgyszintén. A Bentley, aki épp most mutatott be egy új modellt, ami előre halad, de időben hátrafelé mutat.
A repülőipar is próbálkozik lépést tartani azzal, hogy néhány gépén olyan első osztályú lakosztályokat hoz létre, melyek a légiközlekedés aranykorához nyúlnak vissza.
Ezek a cégek mind észrevették azt, hogy válság idején a luxust kedvelő emberek nem spórolnak, hanem konzervatívabbá válnak. Egy nő ebben a kategóriában például átlagos esetben akár öt drága táskát is vásárol egy évben, de most csak egyet vagy kettőt. Viszont azok valószínűleg a tradicionális márkákból kerülnek majd ki. Ez a tendencia az olyan márkáknak jó, akik a szezonális divaton felül állnak. Éppen ezért a klasszikus márkák mindent meg is tesznek, hogy kihangsúlyozzák a tradicionális mivoltukat.
A New York-i divathét alkalmából Louis Vuitton egy olyan rendezvényt tartott, amelyen a fiatal designereknek bemutatták be a régi értékek fontosságát.
A Hermés is a bőráruit és az ultraklasszikus nyakkendőit hangsúlyozza a ”divatos”
vonallal szemben, a cég mostani bevételeinek nagy része ugyanis ezekből termékekből áll össze.
A Hermés keményen dolgozik azon, hogy fenntartsa ezeket az erényeket. Nagyon óvatosan terjeszkedik és a kiszolgálás minőségét úgy tartja fent, hogy folyamatosan küldi Párizsba az alkalmazottait tréningre. A termékeik minőségét a Franciaországban való gyártásuk biztosítja. Több más luxus márkával ellentétben, a Hermés mindent maga állít elő. Ez persze nagyon drága, de mint látható, mégis megéri.
De hogyan tovább?
Elemzők szerint Nyugat Európa már kezd visszatérni a régi kerékvágásba és a Távol Keleti luxusipar is állandóan növekszik. Ez a Hermés számára azt jelenti, hogy valószínűleg megéri arra terjeszkedni majd..”
A cikk írója elmeséli még, hogy egyszer ajándékba kapott barátnőjétől egy Hermés noteszt és mikor megtudta az árát, egy kisebb sokk érte. Később, több mint öt év múlva még mindig használta a noteszt, teljesen sértetlenül, kibírta a táskába dobálást és az állandó használatot. Így értette meg, mi is az a luxus kézműves termék. Ehhez a véleményhez csatlakozom én is. Szeretem a mértéktartó, örökérvényű tárgyakat, holmikat. Jó érzés ilyesmit birtokolni és ráadásul sokáig, jó esetben, némely darab esetén örökölhetően hordható.